Már megint az a rohadt fal
Nektek szól most ez a levél. Azoknak a férfiaknak, akik miatt mi Nők elkezdjük felhúzni újra, és újra azt a rohadt falat.
olvass továbbNektek szól most ez a levél. Azoknak a férfiaknak, akik miatt mi Nők elkezdjük felhúzni újra, és újra azt a rohadt falat.
olvass továbbA Holdat elzavarta. A Napnak ablakot nyitott. Kislány szeméből a rossz álmokat kicsókolta. Az éjszaka rémeit a lepedő réseibe simította. Kávét ivott cukorral. Friss csokoládét tört. Haját megfésülte, arcát megmosta. Ráncokat egyenesített mosollyal. Mosolyt űzött könnyekkel. Híreket olvasott, félt, de maradt.
olvass továbbÉrdekes látni, hogy mennyire belehajolunk a gondolatba, miszerint a boldog pillanatok kézzel fogható dolgokkal érhetőek el. Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de életem legemlékezetesebb pillanatai soha nem tárgyi dolgok által jött létre.
olvass továbbEmlékszem a középiskolára, azon belül arra is, hogy te mennyire jó magaviseletű voltál és jó tanuló én pedig a minden hülyeségre rávehető, jó tanulmányi átlagú tini. Tűz és víz szerepkörrel osztályon belül és talán nem is jöttünk volna össze, ha nincs a kórus.
olvass továbbVan egy elméletem, miszerint minden szakításnak van párja. Avagy nem vagy egyedül. Sokan túlélték már azt a konkrét helyzetet, amiben te jelenleg evickélsz, neked is muszáj lesz. Az alábbi nyolc, leegyszerűsített altípus közül legalább egyet már biztosan tapasztaltál, de gyanítom, nem vagyok egyedül azzal, hogy több mint a felét felírhatom az „Amit nem akarok újra átélni” listámra.
olvass továbbÁtlagos, szürke napnak indult a mai nap. Csak úgy mint a többi másik. Mégis kicsit másképp, hiszen éreztem, hogy valami más, mint eddig. Megállíthatatlannak éreztem magamat. Pedig én sem vagyok tulajdonképpen más, több vagy kevesebb, mint a többi ember. Csupán rájöttem...
olvass továbbMióta húzzuk egymás agyát? Pocsékoljuk egymás idejét? Ezerszer kerestem és vártam azt az utat, amire ha rálépek, nem sétálsz velem szembe a járdán.
olvass továbbNaponta dől rám a rengeteg tudás. Mikor is kell és mit éreznem, hogyan kell reagálnom bizonyos helyzetekben és mindent fogadjak kétkedéssel. Mert ha okos vagyok és egyedülálló, akkor az a baj, ha nehezen nyílok meg az is gond és ha sérült a lelkem azt ne hurcoljam magammal. Csak segíteni akarnak nekem, mégis tehetetlenek velem szemben.
olvass továbbEzerszer elképzeltem, mit tennék, mit mondanék neked, ha csak utoljára is, de a szemedbe tudnék nézni. Megtörtént. Ott álltam előtted, vártam a pillanatot, hogy a szemedbe tudjak nézni, de ehelyett, a lehajtott fejeddel tudtam csak kommunikálni. Bár ez sem tartott vissza abban a percben…
olvass továbbRengetegszer hallom azt az mantrát, hogy: "ha akarná, megtenné, ha akarna, itt lenne, ha fontos lenne neki, csinálná", és sorolhatnám a végtelenségig.
olvass továbbÉdesapám mesélt a fiatalkoráról, hogyan ismerte meg édesanyámat. Mesélt arról, hogy mikor távol volt, mekkora gyötrődést élt át és nem volt még akkor nem hogy internet, de még telefon sem, csak vezetékes, de olyan távolságból recsegett a vonal vagy szétkapcsolt.
olvass továbbTudjátok, van az az érzés, amikor érzitek, hogy abban a pillanatban nem szabad azt a dolgot megtenni, elfogadni, vagy kipróbálni, de hajt a kíváncsiság, hogy mi fog történni, ha mégis igen a válasz. Én igent mondtam, elfogadtam azt az első pohár bort tőled... akkor nem láttam benne semmi rosszat, de már utólag rájöttem, nem biztos, hogy jó ötlet volt…
olvass továbbAnnyiszor olvasunk arról, hogy hogyan is kellene az életünket élni, ahhoz, hogy boldogok lehessünk. Annyi ember próbálja nekünk megmondani, hogy mi is lenne a jó megoldás. Mégis azt gondolom, hogy senki nincs, aki ezt magunknál jobban tudhatná.
olvass továbbÁtsírt éjszakák megszámlálhatatlan sora áll mögöttem. A szemeimben már régen nincsen könny, csak tompán csillognak. Az arcomon a vidámság jó ideje nem rajzolt mosolyt. Annyiszor futottam neki újra és újra. Lélekszakadva próbálkoztam.
olvass továbbAz élet nem egyszerű. Vannak buktatói. Van, hogy úgy gondoljuk, helyesen cselekszünk, de aztán ráébredünk, hogy sajnos hibáztunk. Erre szokták mondani, hogy minden ember a saját hibájából tanul…
olvass továbbHivatalosan is mondhatom, hogy beköszöntött egy új időszak, ami magával hozta a változást is. Ezt persze mindenki úgy értelmezi, ahogy csak akarja. Számomra ugyanis idén ez sokkal többet jelent, mint eddig valaha.
olvass továbbAz élet nem egyszerű. Néha olyan emberek bántanak minket, akik fontosak voltak nekünk. Sokszor mondogatjuk, hogy miért pont velem tette ezt, egyszerűen nem értjük az okát. Higgyétek el, hogy mindenkinek megvan írva a sorsa, és aki bántott titeket, majd az élet visszaadja neki, duplán… mert mindenki azt kapja, amit megérdemel.
olvass továbbEltűnődtem a lány haragos arcán, a fájdalom és a megkönnyebbülés elegye tükröződött szép szemében. A fiú szeme is roppant beszédes volt, megtört szíve dobogott a pupilláin át, könnyel telve.
olvass továbbÁllsz az ajtóban, sietek feléd boldogan, de azzal a lendülettel, ahogy odaérek hozzád, le is fagy a mosoly az arcomról, ugyanis te minden érzelem, vagy egy ölelés nélkül, mintha szimplán csak egy ételfutárt vártál volna, betessékelsz az ajtón, nyomsz egy puszit a számra, majd visszamész a konyhába, így üzenve, hogy menjek oda utánad.
olvass továbbOlyan sokszor voltam az, aki hinni akart valamiben, amiről csak az idő igazolta be, hogy hamis illúzió volt. Érezted már azt, hogy igazán egyedül vagy? Csak Te és a lecsupaszított gondolataid?
olvass tovább