Nem mindenki történetében vagyunk fontos szereplők
Nem mindenki történetében vagyunk olyan fontos szereplők, mint amilyennek gondoljuk magunkat. Fájdalmas igazság ez, de sajnos nem árt vele szembenézni.
olvass továbbNem mindenki történetében vagyunk olyan fontos szereplők, mint amilyennek gondoljuk magunkat. Fájdalmas igazság ez, de sajnos nem árt vele szembenézni.
olvass továbbÉvek óta együtt vagytok, elköteleződve, szeretitek egymást, de nincs szex? Vagy alig nyúltok egymáshoz? Minden is fontosabb, mint ti ketten, egymásnak? Nézzük, hogyan lehet saját meggyőződéseinknél fogva szépen lassan, halálra ítélni a párkapcsolatunkat. Végig vezetlek a teljes mintán, hogy megértsd, mi mozgat téged, vagy a párodat abba az irányba, hogy emberré váljatok, megfosztva önmagatokat és egymást is a férfitől, a nőtől, az egyesüléstől, a kiteljesedéstől.
olvass továbbTöbb mint udvariaskodó beszélgetések halmaza, több mint a hétvégi bódulatod, és több annál, hogy átaludd a perceket, amiket azzal is tölthetnél, hogy felfedezel. Hogy a vágyaid után menj és ha kell, csákánnyal vágd magad előtt az utat, hogy elérd őket.
olvass továbbEgész életemben szorongással küzdöttem és éppen emiatt bizonyos helyzetekben jobban kezelem, mint másokat. Bonyolult múltam és gyermekkori traumám miatt sajnos különösen nehezen boldogulok a párkapcsolatokat illetően. Mindig nehéz kezelni a mentális egészségemet, de még nehezebbé válik, ha egy másik személy érzései és perspektívái is érintettek.
olvass továbbEmlékszem gyerekkoromból arra az alattomos érzésre, ami ott lappangott a mindennapjainkban, amit először nem vettem észre, amit sokáig nem tudtam szavakba önteni vagy megfogalmazni. Csak most, hogy már nem része az életemnek, tudom elmondani, mit is éreztem, mi volt az, ami sokszor megkeserítette a mézédes pillanatainkat. A diszharmónia.
olvass továbbMegannyi nő és férfi él ártó párkapcsolatban, ahol a verbális bántalmazás mellett sokszor a fizikai erőszak áldozataivá is válnak. Laikusok gyakran hangos szót emelnek a bántalmazottak ellen, és fennhangon kérdezik, hogy „ha annyira rossz neki, ugyan miért nem lép ki az elzüllött kapcsolatából, házasságából a sok megszégyenített?”.
olvass továbbEgy igaz társ elvesztése, talán az élet egyik legfájdalmasabb pontja, ugyanakkor jó viszonyítási alap. Elfogadása, hogy nincs már többé, talán az egyik leghosszabb út, mert tudod, hogy keveseknek adatik meg ez az életben.
olvass továbbMai fekete-fehér világunkban az olyan tulajdonságok, mint az optimizmus és a naivitás nem hízelgő jelzők ránk nézve. Ha optimisták vagyunk, akkor építünk egy álomvilágot magunk köré, és hisszük, hogy „ez a világ minden világok legjobbika”.
olvass továbbEkkor Ő még nem tudta, sokat kérek, de ugyanakkor sokat is érek.
olvass továbbÉletem során számtalanszor szembe jött már velem az a mondat, hogy: „Az embernek élete során csak egy Igaz szerelme van!” .Szerintem viszont ez baromság!
olvass továbbSosem értjük meg igazán, hogy mit jelent a „vágyak elengedése”-tézis, amíg nem merülünk bele az élet sűrűjébe. Hiszen eleinte minden állandónak hat, itt vannak a barátaink, családtagjaink, itt vagyunk egy fix közegben, ahol nem árthat senki nekünk, mert sosem vagyunk egyedül. De a változást senki sem kalkulálja bele.
olvass továbbDühödten vágom a poharat az asztal pereméhez. Nem sikerül minden úgy, ahogy vágyom. Most nem jó itt felejteni, ülni az asztal fölött, hallani a felesleges fecsegést, miközben szépen lassan kiürül az elmém.
olvass továbbRám villan a szemed a pohár felett. Szinte éket vág a retinádba az üveg csillanása, tekinteted szétterül rajtam, mint megannyi kérdőjel. Látom, azt kérdezed, vajon írok-e még rólad.
olvass továbbNéha hiába mondjuk ki, hogy megbocsátunk, egyszerűen nem érezzük a szívünkben ezt az irgalmi állapotot. A megbocsátás egy hosszú folyamat, amelyben a léleknek meg kell küzdenie az őt ért sérelemmel.
olvass továbbBár az egyedülálló anyaként töltött évek alatt sok mindent megtanultam, megfogadtam, és bölcsebb lettem, ha döntésekről van szó, de vannak azok a helyzetek, amire az ember nem tud felkészülni. Az életünk során sok olyan szerep van, amiben kipróbáljuk magunkat: Nő, feleség, barát, társ, anya. Egyik szerep sem könnyű, de mindegyikben van valami csodálatos.
olvass továbbRosszul választottam. Nehéz ezt kimondani, de mégis igaz. Csak az igazságokkal az a baj, hogy nem szeretjük önmagunknak beismerni. Miért? Mert legtöbbször fáj. Fáj, hogy elszúrtuk.
olvass továbbEgy szakítás sosem egyszerű, főleg akkor nem, ha az az ember hagy el minket, akiért bármit megtettünk volna. Azonban bármilyen klisének hangzik, de a ’nem akarok kikelni az ágyból’ fázis hamar véget ér és az idő minden sebet begyógyít. A kérdés csak az, hogy mit tegyünk, hogy felgyorsítsuk a folyamatot?
olvass továbbLehet, hogy eddig nem volt alkalmad hosszútávú párkapcsolatra, emellett pedig többször megtörtént, hogy megismételted a múltbeli hibáidat, azokat, amelyek kudarchoz vezettek. Lehet, hogy eddig rossz helyen kerested a megfelelő partnert, és képes voltál rossz kapcsolatokra is elkötelezni magad. Ezeknek viszont most megálljt kell parancsolnod. Az élet túl rövid ahhoz, hogy elvesztegesd azokat a perceket, amelyek által átélhetnéd az igaz szerelmet.
olvass továbbNagyon egyszerű a válasz. Azért mert nincs helye benned a mély érzéseknek. Azért, mert bár azt hiszed vannak valós érzelmeid, de ezek valójában nagyon ritkák, és arról ismered fel őket, hogy megrendítő és átalakító erejük van.
olvass továbbEmlékszünk milyen volt az a pillanat, amikor egyszer csak ránk szakadt az igazság, hogy menthetetlenül elmúltak a gyermek éveink és felnőttünk? Amikor megértettük, hogy mi az, hogy felelősséget vállalunk az életünkért? Amikor a világ kitárta kapuit, és nekünk hirtelen döntéseket kellett hoznunk, egyértelmű, világos utat adni az életünknek? Izgalom és rémület volt a felismerés egyidőben. Bárcsak valaki előbb elmondta volna mind azt, amit azóta megértettem..
olvass tovább